Gyakori vád a TV Tropesszal szemben, hogy mi a toposzok kigyűjtése által csak azt próbáljuk bizonyítani, hogy minden mű elcsépelt, sablonos és ötlettelen. Ez nemhogy tévedés, de éppen az ellenkezője igaz.
A toposzolás bizonyos szempontból ahhoz hasonlít, amikor az ember egy adott ételről próbálja megállapítani, miből és hogyan készült: megadja a felfedezés örömét, esetleg egyfajta diadalérzetet, de semmivel sem csökkenti akár az étel élvezeti értékét, akár a szakács érdemeit.
Ugyanez érvényes a toposzokra is. Ezek a történetek "hozzávalói", amikre minden író támaszkodhat, és tetszése szerint keverheti őket. És ahogy a főzésnél, nem pusztán a hozzávaló megléte a döntő, hanem az is, hogy hogyan és milyen mennyiségben használjuk. Ugyanúgy, ahogy a húst is lehet egyben sütni, darálni, dinsztelni vagy párolni, a toposzokat is lehet megfordítani, kifordítani, duplán kifordítani, dekonstruálni és még ki tudja, hányféleképpen tálalni — hogy a kombinációkról már ne is beszéljünk.
Természetesen vannak olyan receptek, amik nem vagy nem mindenkinek válnak be. Ez javarészt egyéni ízlés dolga; és még ha a túlnyomó többség azt is mondja egy adott toposz-kombinációra, hogy "ne", az még nem jelenti azt, hogy tilos használni, csak azt, hogy nehéz jól használni. Annál nagyobb érdem, ha mégis sikerül.
Összességében tehát e wiki oldalainak böngészésekor az alábbi elveket érdemes szem előtt tartanod:
A Toposzok Nem Rosszak.
- Nincs új a nap alatt. Ez az idézet a Bibliából származik; képzeld, milyen a helyzet így ötezer évvel később. A tény az, hogy minden új műre hatással vannak a történelem korábbi művei, mert magára az íróra is hatással voltak. Csak azért, mert valami már előfordult korábban, még nem teszi elcsépeltté.
- A fikciónak nem kell valósághűnek lennie. Éppen ez teszi fikcióvá. Minden műnek van egy alapvető hangulata, melynek a műben előforduló szereplők és események alá vannak rendelve. Két klasszikus példa A Menöség Törvénye és A Viccesség Törvénye.
- Nem minden toposz hozzávaló. Akadnak olyan cikkeink, amelyek kifejezetten negatív és panaszos hangvételüek, de ezek nem kifejezett történetelemekről, hanem a történet születésének körülményeiről szoktak szólni.
A Toposzok Nem Jók.
- Minden toposzt lehet rosszul használni. Egy rosszul megírt vagy megrendezett csúcsjelenetre a közönség kitörő lelkesedés helyett kiábrándult csömörrel fog reagálni. Valamilyen szinten minden toposz a Kételyek Tudatos Elfojtására alapoz, ezért egy jó írónak tudni kell kezelnie a nézők elvárásait.
- Túl sok semmiből sem jó. Nincs azzal semmi gond, ha egy szereplő Az Író Szíve Csücske, elvégre ki írna csupa olyan hősről, akiket utál? A gond akkor kezdődik, amikor elkezd olyan szinten bábáskodni az adott szereplő fölött, hogy az a többi karakter és/vagy a dráma rovására megy.
- Nem kellenek "jó" toposzok egy jó műhöz. Egy történet akkor is lehet érdekes, ha nincsenek benne ördögien zseniális tervek. Egy jó történet attól nem lesz rosszabb, hogy a szereplőgárda egy Ötösfogat. Még Fögonosz sem feltétlenül szükséges.
